Megerkeztunk vegre, vagy 4 ora zotykolodes utan a Siem Reap buszallomasra, ami inkabb hasonlitott egy pajtara, mint egy buszallomasra. Minden csupa sar volt, de legalabb szep szinu-itt ugyanis minden voros homok, ebbol epult Angkor Wat is. Mar nem is mondom, hogy tuc tuc hiena ram, es mar indultunk is a szallasra, a Tom&Jerry vendeghazba. Azt gondoltam, hogy ezt senki nem ismeri, de nem, a tuc tuc-os tudta es a fiu is. A tuc tuc itt nagyon vicces, egy kozepes metetu motorkerekpar utan kotott mini hinto-elvileg isten kiralyok laktak errefele, vagy mi.
A Tom&Jerry nem volt rossz, a szobam a harmadikon volt lift nelkul. A `londiner` fiu segitett hozni a lap-top-omat, rolam a viz patakokban a zsak alatt es mikor megmutatta a szobat, varta a borravalot-de egy kosz-szel elinteztem. A szoba nagy volt, ket nagy aggyal, korrekt furdoszobaval es mindez 5 USD/ejszakaert. Amugy a tobbi resze a szerviznek eleg bena volt, mert ultradaga volt minden-ezert nem ott fogyasztottam.
Lepakolas utan celbavettem a varost, ami inkabb falunak tunk, es ugyanugy, ahogy Agra eseteben a Taj Mahal-lal, itt is meglepett, hogy milyen lepukkant a kornyek. Persze, nyilvan a vilag 7 csodajat ugy kepzeljuk el -legalabbis en- mint 5 csillagos szalloda kornyezetet, de be kellett latnom, hogy a csodakat is kosz ovezi.
Megtalaltam egy jo kis etterment, amit egy belga pasi vitt a helyi felesegevel. Volt egy kisfiuk, Austine, nyilvan nem kamodzsai nev, de nem akaram rakerdezni, h az Austine Powers inspiralta-e a nevadast. Mindenesetre a gyerek cuki volt, a szulok pedig kedvesek.
No comments:
Post a Comment