Pages

Wednesday 3 June 2015

Delhi-Jaipur

Sziasztok!

Ujbol eltelt 10 nap az utazasombol es csak most van idom irni. Az elmult idoszak nagyon mozgalmasan telt, ugyanakkor faraszto is volt a hoseg es a sok utazas miatt.

Majus 21 Cathy es Agniszka megerkezik Delhi-be

Agnieszka es Cathy majus 21-en erkezett taxival Rishikeshbol  Delhibe. Eppen aludtam a hotelszobaban, mikor kopogtattak es megpillantottam oket hatukon a nagy zsakkal. Faradtak voltak, de nagyon boldogok voltunk a viszoltlatastol. Rishikeshben semmi kulonos nem tortent miota eljottem, hacsak az nem, hogy Cathy aki a szobatarsam volt, kikoltozott az ashrambol meg aznap este mikor eljottem es egy kozeli vendeghazban telepedett le a hatralevo par napban.
Agnieszka elhozta a teakat es a gyogynovenyt, amit az ayurveda orvos felirt nekem. A hatizsakom tartalma notton nott. Aznap, mikor megerkeztunk, elvittem oket a Chandni Chowk piacra, ahol a ruhat vettem az eskuvore. Persze lerohantak a keszleteket. Cathy mindenkepp bugyikat akart venni, amit egyebkent nem ertettem, miert, mert az itteni noi alsok olyan rondak, h akar nogyogyasz is felirhatna fogamzasgatlonak. Agnieszka vagya pedig egy Fabindia bolt megtalalasa volt. A Fabindia egy uzletlanc, ahol Indiai ruhakat lehet venni, jo minoseget nagyon megfizetheto aron, es mivel Rishikeshben mar raakadtunk egyre, onnantol kezdve nem volt megallas. Fabindiat nem, de `VIP `borondboltot talaltunk, ahol Agnieszka egy hatalmas okkersarga kemeny fedelu borondbe szeretett bele, ami mindamellett hogy lopasbiztosan ronda szinu, akkora volt mint egy fel ruhasszekreny. Chaty is talalt valami orias borondot es arra jutottunk, hogy masnap a Jaipur-i indulas elott meg visszajovunk.
A vasarlas utan a Voros Erodot celozuk  meg, ami eleg kozel volt a piachoz, de mire odaertunk, mar eppen zart, es javasoltak, hogy jojjunk vissza masnap reggel 8 korul, amikor is angol nyelvu idegenvezetes van. A penztarnal beleakadtunk egy szatirba, aki kisse szellemi fogyatekosnak tunt es minden jel szerint a feher nokre gerjedt. Alig tudtuk lerazni, mindehova kovetett, vegul a kijaraton sikerul kislisszolnunk ugy hogy ne vegyen eszre. Kezdett sotetedni, ezert ugy dontottunk, h riksaval megyunk a hotelig, es a szatir incidensbol okulva ott is vacsoraztunk. A teton volt az etterem, volt egy kinti resze, ahol egy jakuzzi volt. A pincer mar a delutan folyaman megkerdezte, hogy nem akarjuk-e hasznalni,persze bennem elt a gyanu, ha igent mondunk, akkor egy par haverjat meghivja kozonsegnek.
A tetorol szep kilatas nyilt a zajos es poros varosra. A pincer kedvesen felajanlotta, hogy nezzuk meg a kilatast magasabbrol, csak azt felejtette mondani, hogy nincs korlat a lepcsonel, igy lefele jovet igenybe vettem a segitseget. A vacsora egyebkent jo volt, csak mi voltunk egyedul a benti etteremben, kint a jakuzzit es kornyeket bevettek a helybeliek, ezert nekem mar nem volt nagy kedvem beleulni a kozos vizbe. Annyira le voltunk faradva, hogy az Azsiai X-faktort bamultuk a TV-ben es hangosan rohogtunk.

Majus 22 Uton Jaipur-ba

Masnap reggel koran keltunk, Chaty es Agnieszka jogazni akart a tetoteraszon en pedig gondoltam, kihasznalom, hogy mindenki alszik es beulok a jakuzziba. Persze nem igy lett. Mire felerunk, ugy 6.30 lehetett , a jakuzzi zarva volt, ezert ugy dontottem, hogy en is beszallok a jogaba. Na persze negyed ora mulva kozonsegunk lett es ezert igen hamar abbahagytuk sztersszoldo tevekenysegunket. Reggeli utan a Khas Haus nevu diakok altal eloszeretettel latogatott negyedbe/falu a varosban mentunk, igy ujbol elvezhettuk a Delhi metrot. A megallobol riksa-val mentunk tovabb. A hely a szalloda es kornyeke (Old Delhi) utan egy udito zold sziget volt, kevesebb szemet, zero tehen+lepeny, jo kis boltok, szoval Europaiasabb kornyezett. Oszinten, itt fellelegeztunk a belvarosi kosz ez zaj utan. Persze nem volt sok indonk, mert a vonatunk delutan 3 korul indult Jaipur-ba es amint kideult, nem a szalloda melletti, hanem egy masik allomasrol. de elotte meg visszamentunk megvasarolni az orias borondoket a piacra, ezert alig talaltunk riska-t aki visszahozott a szallodaba- persze igy is felarral. A vasutallomasra taxival mentunk. Elso vonat elmenyem Indiaban.

Indiaban nagyon sokfele kocsi osztaly van a vonaton, a legjobbak legkondival vannak felszerelve, az alsobb osztalyok pedig tomve vannak utasokkal, akik reszben az ajton lognak ki vagy a lepcson ulnek. Azt nem reszletezem, hogy a vasutallomas milyen koszos es budos, szerintem ezt magatoktol is ki tudjatok talalni.
Szoval begordult a vonat, mi pedig felszalltunk. A kocsi nagyon kulturalt volt, 3 regi bor ules (szoval nem vega szerelveny) az egyik, ketto a masik oldalon. Kenyelmesen elhelyezkedtunk es vartuk az indulast, ami 2 ora (!!) mulva kovetkezett be, majd kb 20 p utan megalltunk Delhi-kulson es itt is varunk ugy egy ora hosszat. Delhiben a vasuti sinek menten, ugy 1 meterre csupan a sintol, rengereg ember el viskokban, vagy csak ugy a palya mellett, sokan szemetet/ muanyag flakonokat szednek ossze a vaganyok kozul vagy csak ulnek a vaganyon es latszolag egyaltalan nem felnek, hogy eluti oket a vonat.

Hat ora korul indultunk el es igy a tervezett 9 helyett ejfelre ertunk Jaipur-ba. Az volt a szerencsenk, hogy a hotel araban benne volt a trasfer taxi-val, ami  mint kiderult egy riskat takart. A riska kb akkora mit egy fel trabant es mi 3an voltunk, immar felszerelkezve ket orias boronddel plusszban. A riska vezetoje, egy fiatal strac, kedvesen udvozolt minket: welcome to my indian helicopter-mutatott a riksajara es bizonygatta hogy be fogunk ferni - szerencsere azt nem, hogy repulni is fogunk. Es tenyleg befertunk. Errol eszembe jutott egy kep, mikor kozepiskolasok voltunk, es 11-en beultunk egy trabantba, szoval kb igy voltunk mi is ott akkor. Elindultunk. Alig hagytuk el az allomast egy nyitott teteju dzsipp kozeledett nagy uvoltozessel, rajta kb 20 ember. megriadtunk, hogy esetleg egy keselos-verekedos program kozelebe kerultunk, de vezetonk biztositott, hogy semmi kulonos, most eppen valasztasok lesznek a varosban, a csoport az egyik jeloltet tamogatja es ez mar igy megy egy ideje, a jokedvu sracok az utat is lezartak par napja. Ok, gondoltuk, ha nem gond, akkor egyben odaerunk a hotelbe. A hotel nagyon szep volt, kultei medencevel, a szobank pedig nagy volt 4 aggyal. Mondanom sem kell, hogy beajultunk az agyba.

Majus 23 Jaipur 1. nap

Jaipur gyonyoru varos, a Rajastan-i kultura egyik kozpontja, teljesen mas, mint ahol eddig jartunk Indiaban. Az epiteszett egyedi es gyonyoru, nagyon izleses boltivek, szinek kavalkadja. Az emberek itt hozzaszoktak a kulfoldiekhez, igy nem kurjongattak utanunk lepten-nyomon hogy `namasteeeeee`  (kb jonapot/agyjon Isten, bar ez nagyon szabatos forditas egy tobbsegeben hinduk lakta orszagban) es a riksasok is ugy ahogy beken hagytak. Ugyanakkor sok egyetem van itt, az emberek tobbsege tanult-ami az eddig latottak alapjan nem keltette ezt a benyomast mas helyeken.

A hotelben minden bizonnyal csak mi szalltunk meg, mivel mar majus volt es a szezon marciusban veget er, a hoseg miatt. Igy elkerultuk a turista hordakat, azonban a meleg elegge bekorlatozta mozgasterunket.
Masnap a reggeli uta a recepcion erdeklodunk a programok utan, es arra jutottunk, hogy masnap berelunk egy taxi-t ami korbevisz minket a varos nevezetessegein es a vegen a vasutallomasra. Mindezek utan bevetettuk magunkat a medencebe-nem lehet szavakkal leirni, milyen jo erzes volt, a hosszu utazas es a tikkasszto hoseg utan. 45 fok volt, a viz pillanatok alatt felszaradt, es a medence korlatja egetett. A hotel, aminel a neve Suraya Villa volt, Rajastani stilusban epult, a leggyonyorubb stilus, amit valaha lattam. Nekem arab es indiai kevereknek tunt, lian-szeruen festett viragokkal, amiben a piros, kek, sarga es zold dominalt-es valahol a magyar  nepmuveszetre (viragmintas tanyerok/csetresek a nagynal)  emlekeztetett Aznap delutan Cathy rosszul erezte magat: visszajott a fejfajasa. Kronikus fejfajasban szenvedett mar 20 eve (39 eves) es azert jott Indiaba, hogy Keralaban reszt vegen egy egy honapos panchakarma kezelesen, aminek a segitsegevel megszabadult a gyogyszerfuggosegetol. Mivel nem volt jol, Agnieszkaval ketten indultunk felfedezni Azsia legnagyobb moziat.

Igazsag szerint az o otlete volt, hogy nezzunk meg egy bollywood-i filmet, mert a hangulat elkepeszto-mondta tapasztalatbol. Es tenyleg igy volt, bar oszinten, az elejen nem rajongtam az otletert. Agnieszka lengyel, 34 eves, a szulei Kanadaba emirgaltak, amikor o meg csak 9 eves volt, eppen a renszervaltas utan. Azota 7 kulonbozo helyen elt (London, Del Amerikaban mar nem emlekszem hol, Fulop Szigetek, Thaifold es legutobb Ethiopia), az utobbi 3 orszagban a munkaja miatt, a Voros Kersztnel dolgozik.

Egy riska vitt be a belvarosba, de elotte elmentunk egy ayurvedikus masszazsra, ami nagyon szuper volt, jo illatu olajokkal. A film 3kor kezdodott es kesesben voltunk-azonban en meg voltam gyozodve, hogy a 3 orasi kezdes minimum fel 4et takar. Ugy is lett. Odaertunk a mozi epuletehez, ami mar kivulrol is gyonyoru volt, bent pedig olyan, mint egy 5 csillagos szalloda hallja. Tagas volt es magas, a falon festmenyek voltak es lotusz virag szeru domborulatok. Ide mellekelek majd egy kepet. A jegyhez ket sor volt, egy noknek es egy ferfiaknak, a jegy nagyon olcso volt. Szoval bementunk, es felszereltuk magunkat extra nagy pop-corn-nal, vegetarianus szendviccsel, szamoza-val es nemi uditovel. Bementunk a terembe, ami hatalmas volt es ugy nezett ki, mint egy szinhazterem, karzat is volt. A film, amit megneztunk, azt hiszem Tanu visszater-ki tudja hanyadik resz, hindiul. felirat nelkul. Kicsit aggodtam, h mit fogok csinalni 2 oran keresztul- az evesen kivul- de nagyon esemenydus volt a progam. Az indiaiak megorulnek a bollywood-i szarjaikert, ezert mar az elejen oriasi taps es hangos ovacio koszontotte a ket foszereplot- ugy viselkedtek, mintha legalabb az Oscar atadon lennenek es eloben latnak a szineszeket. A tapsvihar es az ujjongatas vegigkiserte a filmet, es amikor a tancos-enekes (szerintem dog unalmas es felesleges) betethez ert a film, az emberek megorultek. A mozilatogatas minden bizonnyal csaladi esemeny itt, mert lattunk kisbabaktol idosekig mindenfele embert. A film felenel szunet volt, amit arra hasznaltunk, hogy osszezedjuk a kiborult 5 literes pop corn maradvanyait es ujabb uditok utan nezzunk a bufeben. A masodik felvonason mar bealudtam, de Agnieszkla lelkes maradt. Amugy a sztorit felirat nelkul is meg lehetett erteni, nem bonyolitottak tul a rendezok a tortenetet: a par elvalik a film elejen es a vegen egymasra talal, kozben baratnoknek/baratoknak sirnak a telefonban, az utcan enekelnek es tancolnak, a vegen meg kiosztjak az eszt egymasnak es csok. kb mint akarmelyik delutani 1000 reszes brazil szappanopera az RTL Klub-on 2 oraba suritve. Miutan jol kialudtam magam, a vegehez kozeledett a film, es tavoztunk. Boldogan siettem a kozeli McDonald`s-ba egy bananos-epres (600 kcal) orias fagyiert. Ekkor mar ereztuk hogy a hoseg nem trefal es hogy legkondi nelkul csak perceket lehet eltoteni az utcan. Visszamentunk a hotelba es ujra a medencenel kotottunk ki.

Majus 24 Jaipur 2. nap, utazas Agraba

Reggeli utan a taxis vart minket a recepcional. Az elso megallo a kiralyi palota volt. A sofor a lelkunkre kototte hogy ne vegyunk semmit es ne kerjunk idegenvezetot. A penztarhoz nyitas elott erkeztunk, ezert a az ablak mogotti ficko azt mondta, hogy csak 20 perc mulva tud jegyet adni-mi nem ertettuk, hogy mi akadalyozza meg abban, h ideadja a jegyet es aztan nyitaskor besetaljunk-ekkor persze bevillant, hogy Indiaban vagyunk:-)

Vegul sikerult bejuni. Egy hatalmas udvaron talatuk magunkat, kozepe egy minden oldalrol nyitott balterembek tuno resz, ahol nyari taborozo helybeli lanyok tanultak be egy tradicionalis tanc koreografiat. A bokajuknal csorgo labperec volt, ezert akarhanyszor dobbantottak, visszhangzott az egesz udvar. Meg csak 9 ora volt, de nagyon meleg. Elmentem a WCre es visszafele belefutottam egy idegen vezezetobe, aki meglehetosen jutanyos arat mondott egy kb 2 oras vezetesre. Megdudtuk, hogy a kozepen levo nyitott terem tenyleg egy balterem-fele volt hajdan es a ket orias kocsognek tuno, uveglapok koze zart ezustos szinu edeny micsoda. Kepzeljetek el ket oriasi csuprot, aminek 150 l az urtartalma, szin ezustbol. Ezt a maharadja csinaltatta hogy ebben hordjak neki a Gangeszbol a vizet. Ebbol furdott, evett stb. A szent vizbol. Ekkor meg csak sejteseim voltak, hogy milyen retkes lehetett a szent folyadek (az ANTSZ nem hogy ivasra v furdesre alkalmatlannak talalna, de meg a parajanak a belelegzesetol is eltiltana) , errol azonban csak kesobb,  Varanasi-ban bizonyosodtunk meg.

Bementunk a palotaba, ami nagyon szep volt, ki voltak allitva a maharadjak ruhai es festmenyek roluk a falon. Megtudtuk, hogy John Lennon Maharadja (mert hasonlo szemuveget hordott mint a nehai Beatle) epitette ezt a palotat es egy obszervatoriumot melle. Kb 12-14 maharadja kepe volt kint, es volt koztuk egy ultra kover, ennek a nadragja is ki volt allitva, ami  ugy nezett ki, mint egy 12 szemelyes etkezo asztal teritoje ket oldalt pedig bevonat a labak reszere. Azt is elmondta a vezetonk, hogy volt egy nagyon jo kepu maharadja, akit orokbe fogadott az apja, akinek nem volt hivatalosan fia, mivel haremben  elt. Egyebkent aki meg nem, annak 3-5 felesege volt, az egyiknek, akit nofalonak titulalt, 14 hivatalos felesege es tobb szaz szeretoje volt.
A maharadja mint cim ma is letezik, de csak szimbolikus jelentese maradt. A mostani maharadja 17 eves es Londonban el (milyen jo neki, gondoltam, ott kedvere orizheti a haremtartas a legnagyobb diszkrecio mellett).

Rajastan-ban nagyon hires a miniatur festeszet, eloszerettel festi egy rizs szemre mondjuk a kedves fizeto turista nevet, amit aztan hazavihet es otthonmikoroszkot alatt nezegethet. Szoval megtekintettunk nehany muveszt alkotas kozben, de valahogy sikerult ellenallnom a kedves gondolatnak, h a nevemet egy rizsszembe vessek es azt mutogassam majd otthon nektek.

No comments:

Post a Comment